nézelődtem, és megtaláltam egy régebbi versemet.. olyan.. nem tudom. aranyos :D tessék már elolvasni!
Évszakok
Robban az érzés…
Falevél érkezik
Szürke felhőn lovagol
A szél
Az eső öngyilkos lett
Most is veti magát
A mélybe
Így hull őszről levél s
Barnul télbe
Beteg az eső
Megfázott
Cserepesen esik szét csillaggá
Olvad
Teteme helyén új virág nő
Szivárványt festve lencsénkre
Majd színbe borul
S úgy mereng életén
Hogy már a halállal beszél
Ég veled falevél!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

ügye vagy (Y) szép vers lett:)
VálaszTörlés