“Ma két nagy fekete lyuk jellemző a magyarországi köztudatra: a cinikus proli és a nemtörődöm kölyök. Az egyén ide-oda vánszorog, s előbb vagy utóbb bele-beleesik egyikbe, másikba. Tessék tiltakozni! Kiáltozni, hogy nem így van! Bárcsak nem így lenne. Mert akkor az olvasásnak lenne jelentősége. Csakhogy ezt a jelentőséget nem a ténfergő olvasó játszotta el, hanem a szerkesztők, írók, költők. Nevekből éltek, nem írásokból.”

Weiner Sennyey Tibor